megszerettem ezeket a hosszú címeket. nem tudom mi az oka. talán nem veszít következetességet az egész iromány, és éppen ezért kicsit visszatérek a táplálkozási témához. enni ugye kell, attól működünk. és ha ez még egészséges is, az annál jobb. de mit is jelent az egészséges? vannak ugye vegetáriánusok, és köztük is olyanok, akik csak húst nem esznek, vannak akik tejet sem, és megint mások, akik halat sem, tehát tényleg abszolút állati fehérje mentes étrenddel bírnak. aztán vannak kutatók, akik azt bizonygatják, hogy minden élőlény fogazata meghatározza, hogy mit és milyen arányban kell fogyasztania, szervezte helyes működéséhez. én a magam részéről rajongok a jó házi füstölt kolbászért, a párold zöldbabért, a rozskásáért, a csülökpörköltért, a lekvárért, a tökfőzelékért. próbáltam szélsőségeket kiemelni. ugyanakkor nagy halfarkas is vagyok, még nem volt olyan eddig, hogy halat visszautasítottam volna. ez talán szemlélteti, hogy bizony sokszor "bűnözök", és belevetem magam mindenféle 'disznóságba'. a sertés nagyszerű állat. nemcsak nagyon okos, könnyen tanítható, de megfelelő körülmények között tartva szép is. és a kilencven százaléka tutira fogyasztható különböző eljárásoknak köszönhetően, amiket az elmúlt pár évezredben dolgoztak ki az emberek, és a maradék tíz is hasznosítható a különböző eljárásoknak köszönhetően, amiket az elmúlt néhány évtizedben dolgoztak ki az emberek. így majdnem 99%-
ig "újrahasznosul". ha meg van egy jól bevált mangalicánk, állítólag az még egészséges is. már nem csak a tartása, hanem az elfogyasztása is. a telítetlen zsírsavak miatt. épp egyik nap az egyik csajszi itt, már nem tudom melyik hangosan lebeszélte magát a kacsazsíros kenyérről, mert hízlal. én meg néztem jó bután, hogy mi?! aztán elmondtam neki szépen, a kacsazsír helyzetét, hogy az milyen jó dolog, de még ekkor sem evett, merthogy a tudat, hogy zsírt eszik. vagy mi. látod van ilyen, hogy zsírevőtudat. de ha van ilyen, akkor hol van az emberekből a környezettudat? meg a tisztelettudat? na mindegy, ez egy másik fejezet. ma reggelire is egy jóféle négyféle gabonából összeállított (sajnos nem általam, hanem gyárban) kását főztem, egész jó reggelire. vagy vacsira. ebédre nem ajánlom. én nehezen viselem a napjaimat, ha nincs valami ami ropogjon az étel mellett. és nem szárazkenyérre gondoltam, anélkül szerintem mindenki el tudná képzelni az életét. nagyon szeretem majdnem az összes zöldséget, és majdnem az összes gyümölcsöt. tényleg csak pár kivétel van, igaz, több a zöldség kivétel, ami eddig nem nyerte el tetszésemet. de általában nyitott vagyok, többször kóstolok meg egy holmit, mindig visszatérve hozzá pár év elteltével, hátha az új próba alkalmával megízlik. változik az ember is, na. a húsokhoz meg általában sok köretet eszem. és rengeteg tejterméket. megint egyesek szerint ez egészségtelen. mármint a tejtermék. azt mondják, hogy az emésztő-szervrendszerünk babakorban még feldolgozza, de később már nem. mások szerint meg reggelire igyál mindig tejet. én ebben a dologban is magamra hallgatok. annyi tejet iszom amennyit megkívánok. és nem uht-t, meg dobozost... szerencsére sopronban vannak tejautomaták, és nagyon finom tej van benne. nem teljesen házias ízű, de ezt be kell tudni az ipari termelésnek. a legjobb bolti tej, amit ittam. otthon a szomszédban vannak tehenek, néha-néha csurran-cseppen egy két pohárnyi, hát az a mindenség! tudod, amikor még tehén-meleg a tej, szinte gőzölög, és habos, és krémes, és friss, és olyan teljes íze van... az első pár korty mindig fura ezek után a bolti porok után, de aztán ráérzel, és nem akarod abbahagyni. kubában meg tejhiány van. megegyezek fidellel, hogy tartok 10 ezer tehenet, és így tejet adok az országnak, és cserébe ingyen lakhatok ott. asszem semmi más nem is kellene. napsütés, kuba, tej, óceán, legelő. elégedett lennék. eljárnék szalszázni, keresnék egy csinos lányt, és feküdnénk a homokban. etetés után. ja és munkahely is lenne...
a sok duma után elmondom, hogy nekem mi vált be. ami tudsz, hogy egy viszonylag tartalmas reggeli. aztán egy tartalmas ebéd, és egy viszonylag könnyed vacsi. a hozzávalókat meg igyekszem úgy keverni, hogy legyen benne hús, zöldség dögivel, szénhidrát, cukor (répacukor is jó, de a gyümölcscukor még jobb. igaz csak gyümölccsel együtt vásárolok gyümölcscukrot, de az meg a legjobb.) tejtermék, minden napra. így nagyjából kiegyensúlyozott beviteli rendszert kap a test. az az ikozaéder. vagy gömböc.
és hogy miért írtam ezt a sok szamárságot?
hogy ezt megmutathassam: 
ez az új szerzeményem. segít az arányok megfelelő kialakításában. a nagyrészre zöldség, a közepesre köret, a kicsire husi, vagy hal, vagy egyéb fehérjeforrás. és még a festése is tetszik. egy amerikai másodkéz-boltban vásároltam, azonnal megszerettem.
a kép jobb alsó részén a barna csík, a csoki fondant maradéka, ami nagyon jól sikerült, jelezvén ezt a mindösszesen 5,7 másodperces (el)fogy(aszt)ási idő is. ezután kellett mégegyet csinálnom, és még mindig nem hagynak békében a kedves lánylakótársak. tehát mostantól úgy tűnik megvan a fegyver...
